A CNN az egyik cikkében 24 magyarázatot gyűjtött össze arra a kérdésre, hogy miért nyerhette meg az elnökválasztást Donald Trump. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

Van aki a Facebookot okolja, vagy a közösségi médiát általában, az alacsony részvételt, a rasszista fehér nőket, a rasszista fehér férfiakat, az oroszokat, a független jelölteket, James Comey FBI igazgatót, blablabla bla bla.

Valószínűleg ezeknek az okoknak valamelyikével, vagy akár az összessel találkoztál már.

Hillary Clinton szerint a vereséget az FBI igazgató, James Comey okozta.

Clinton szerint az FBI igazgatója, James Comey azzal, hogy 11 nappal a választás előtt írt egy levelet a kongresszusnak Clinton kínos email-botrányával kapcsolatban, újra közbeszéd témájává tette az ügyet. Amivel pedig azt akadályozta meg, hogy Clinton optimista üzenettel zárhassa kampányát. - Index

Hogy ezt hivatalosnak tekinthetjük-e azt nem tudom, viszont Clinton azoknak mondta ezt, akik dollármilliókat öltek az elbukott elnökségébe, érthető, hogy önmagán, illetve a kampánystratégián kívülálló okokra hivatkozik.

Nem állítom, hogy a CNN oldalán, vagy a máshol megjelent magyarázatok nem lehetnek helytállók, valószínűleg a felsoroltak közül több körülmény egyszerre is közrejátszhatott bizonyos mértékben, én azonban úgy érzem, hogy a lényeg hiányzik.

Ismétlem magam, de megint le kell írnom: ezeknek az utólagos magyarázatoknak a többségét a mainstream média szállítja, ugyanaz a média amely gyakorlatilag kizárta Donald Trump elnökségét.

A lényeg pedig a gazdaság. Trump győzelmét elsősorban az Egyesült Államok gazdasági problémái okozták. A mainstream médiának ez a válasz kényelmetlen, mert általában az amerikai gazdasági fellendülésről cikkeznek. Hülyén nézne ki ha hirtelen szembemennének a saját narratívájukkal.

A esemény utáni megmagyarázóknál több figyelmet érdemelnek azok akik előre szóltak, hogy Trump győzni fog, és azt is megmondták, hogy miért.

A hardcore demokrata Michael Moore júliusban az írta a blogján, hogy Trump lesz az elnök. Ezt még megismételte néhányszor az elnökválasztást megelőző időszakban. Moore elsősorban a gazdasági okokra hivatkozott. Azoknak az államoknak a gazdasági állapotára, ahol gyakorlatilag eldőlt a elnökség sorsa.

De nem Michael Moore volt az egyetlen jóstehetség. Alan Abramowitz Time for Change modellje agusztusban Trumpot ítélte esélyesebbnek. Ray Fair közgazdász elnökjövendölő módszere, illetve Allan Lichtman történész elemzése is Trumpnak előlegezte meg az elnökséget.

Ami a közös ezekben a láthatóan jól működő modellekben, hogy néhány állandó tényezőn kívül a meghatározó változó a gazdaság állapota.

Donald Trumpot divatos párhuzamba állítani az osztrák festővel, de én nem azért csinálom mint általában szokás.

Hitler pártja 1928-ban 2.6%-ot kapott a választásokon, alig 2 évvel később a pénzügyi válság kirobbanása után  1930-ban már 18.3%-ot, majd 1932-ben 37.3%-ot. Vitathatatlan, hogy az 1929-ban kirobbant válság lényeges szerepet játszott Hitler hatalomra jutásában.

A 2008-as összeomlás kialakulásához Obamának ugyan nem sok köze volt, azonban a kilábalás a válságból még óvatosan fogalmazva is felemásra sikerült. Ha hihetünk az amerikai kormány hivatalos adatainak, akkor valamiféle fellendülés tapasztalható országosan, de az alacsony kamatok és a Quantitative Easing hatásai eltérően érintették a társadalmi csoportokat, illetve az USA különböző államait is, ami megfigyelhető a területi illetve a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében. Az olcsó pénz csak ott fejt ki pozitív hatást ahol bekerül a rendszerbe.

Az amerikai kormány és a média által propagált fellendülés azokban az államokban volt a legkevésbé tapasztalható amelyek eldöntötték az elnökválasztást.

Hillary félrebeszél, viszont Bill Clinton kampányfőnöke már 1992-ben tudta a Trump siker titkát: it's the economy, stupid.

Wanda Sykes népszerű amerikai humorista (szinésznő, szinkronszínész, író) a hétvégén Bostonban tartott előadást egy jótékonysági rendezvényen.

Természetesen Trump poénokkal nyitott, amit a közönség eleinte értékelt, de egy idő után nevetés és taps helyett lehurrogták.

Sykes egy kis értetlenkedés után a közönséget küldte el az anyjába, majd egy beintéssel távozott.

A felvételen angol nélkül is érzékelni lehet a hangulat változását.

A hurrogás 6:40-nél kezdődik.

Sok helyen azt olvastam, hogy Trump kizárólag az istenhátamögötti mérges fehér férfiak szavazatainak köszönheti a Fehér Házat, úgyhogy elképzelhető, hogy kizárólag ilyen alakokból állt a közönség.

Bostont azonban még véletlenül sem lehet taplófalvának nevezni, Massachusetts államot Clinton óriási előnnyel nyerte, (Clinton 60.8%, Trump 33.5%) és Bostonban Hillary majdnem ötször annyi voksot kapott mint Trump.

Ráadásul én úgy képzelem el, hogy a tipikus mérges tanulatlan rasszista nőgyülölő homofób nem feltétlenül egy szinesbőrű leszbikus humorista előadására vált jegyet, hanem mondjuk egy kocsmai verekedésre.

Sykes a médiához hasonlóan egyszerűen túltolta a Trumpozást. Még mindig nem megérteni szeretné ami történt, hanem tagadni, illetve harcolni a valóság ellen.

A cím megtévesztő, mivel ilyen múzeum még nem létezik, és valószínűleg soha nem fogja megnyitni a kapuit. Mindenesetre ha egyszer létrejönne, akkor a következő két kiadvány egy-egy példánya mindenképpen kiemelkedő helyet érdemel.

Felejtsd el 1914-et, felejtsd el 1939-et, esetleg ha amerikai őslakos vagy felejtsd el 1492-őt. Az emberiség eddigi legszörnyűbb éve vitathatatlanul 2016. Egy éven belül már a második apokalipszist szenvedjük el.

Az első armageddon a Brexit referendum után pusztította el Nagy-Britanniát, a második világégés kedden vette kezdetét, a média szerint ugyanis Donald Trump megválasztása gyakorlatilag a világ végét jelenti. Vagy majdnem.

A főcímek hajmeresztők: A bolygónk lehet a legnagyobb vesztese Trump elnökségének, Győzött Trump, veszélyesebb hely lett a világ, Cher már temeti is az áltunk ismert világot, Mikor kezdik építeni a falat? Mikor lép életbe a muszlim bevándorlási tilalom?, Google trendek: világvége-félelem, kivándorlás Trump miatt. A külföldi lapok még ennél is vészjóslóbbak. A Esquire szerint az ISIS ünnepel Trump győzelme miatt, egy spanyol napilap azért fohászkodik, hogy a mindenható bocsásson meg az amerikai választóknak, a Die Tageszeitung a Horrorbohóc győzelméről ír, és még megannyi tragédia, terror és szörnyhalál.

Mielőtt azonban nekiállsz végrendeletet írni és elbúcsúzni a szeretteidtől, nem árt figyelembe venned valamit.

Ezeket a főcímeket ugyanaz a média tolja, amelyik zombitornádót helyezett kilátásba a Brexit esetére, és biztosra vette Clinton győzelmét.

Az úgynevezett mainstream média nem a tényekre alapozva akarja a valóságot megismertetni a közönségével, hanem a propagált világnézethez próbálja igazítani a tényeket. Azokat a tényeket pedig amelyek az kamuvalóságukkal nincsenek összhangban, egyszerűen elhallgatják, ferdítik, összesküvés-elméletnek, vagy ellenséges propagandának állítják be. Mint a Pravda a Szovjetunióban, vagy a Népszabadság az átkosban. Megmondják neked mi a fekete és mi a fehér, hogy miről mit gondolj, és mi az amit ne.

Szóval csak semmi para. Trump nem feltétlenül a legjobb dolog ami történhetett, de legfeljebb annak polkorrekt kamuvilágnak lesz vége, amit a média próbált kreálni a számodra.

Egyelőre lehetetlen megjósolni az amerikai elnökválasztás eredményének következményeit, ezért inkább meg sem próbálom. Fogalmunk sem lehet, hogy mi az amit az ígéretei közül Donald Trump komolyan gondolt, és ezek közül melyeket lesz képes megvalósítani.

A választás után közvetlenül az egyetlen ami biztos az a bizonytalanság, és a meglepetés ami az Egyesült Államok és a világ közvéleményét érte.

A pofára eséshez nagyban hozzájárultak a közvélemény-kutatások, illetve a média amelyek Clinton egyértelmű győzelmét jelezték előre.

Az elnökválasztás előtti utolsó eredmények:

You will find more statistics at Statista

A választások előtt már boncolgattam a témát, és a korábbi adatok alapján úgy tűnt, hogy az Investor’s Business Daily (IBD/TIPP) előrejelzései a legmegbízhatóbbak.

Ez idén is bejött.

A fenti infografika nem pontos, az IBD/TIPP utolsó felmérése 2%-os Trump győzelmet jósolt.

Természetesen senki sem vár halálpontos előrejelzéseket, azonban a legtöbb kutatás teljesen használhatatlannak bizonyult, érmefeldobások átlagolásával sokkal pontosabb eredmények születtek volna. Ekkora baklövések az utolsó brit parlamenti választásokat, és a Brexit referendumot megelőző felméréseket jellemzték.

Ennyire fogalmatlanok a nagy közvélemény-kutató cégek, a modellek a hibásak, esetleg elképzelhető, hogy a kutatások egy része nem véletlenül volt félrevezető?

Egy október 20-22 között folytatott ABC felmérés során például a megkérdezettek 36%-a volt regisztrált demokrata szemben a 27% regisztrált republikánussal, továbbá jelentősen túlreprezentáltak voltak a “nemfehérek”, a nők, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, akik körében egyértelműen Hillary volt népszerűbb  Ez a kutatás 12%-os Clinton előnyt jelzett.

Szándékos manipulációra utaló bizonyítékok (például demokrata jelöltet favorizáló etnikai csoportok felülreprezentálása) a Wikileaks által kiszivárogtatott Podesta-emailekben is találhatók. Egy érdekes olvasnivaló, az egyik email csatolmánya az Atlas Projecttől: Selected Polling and Media Recommendations

A New York Times október elején egy hosszú cikkben mutatott rá az LA Times/USC felmérésében rejlő súlyozási hibára, ami a Trumpra szavazó feketék felülreprezentáltságát okozta. Az NYT szerint emiatt Trumpra szavazók arányát 3.5%-kal túlbecsüli az LA Times/USC. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a NYT helyesen látta ugyan a problémát, (3.3%-ot tévedtek) ennek ellenére az LA Times/USC azon ritka felmérések egyikét produkálta, amely Trump győzelmét jelezte előre.

Az USC közgazdásza elmondta, hogy igazából ő sem hitt Trump győzelmében, de szerinte a számokra kell hagyatkozni, nem pedig arra amit hiszünk, vagy amit lehetségesnek tartunk.

A Statistical Ideas blog már egy héttel a választás napja előtt figyelmeztetett az óriási meglepetésre, ami azokra fog várni akik hisznek a közvélemény-kutatásoknak. Szerintük a statisztikai hibalehetőségeken túl számolni kell az elnökválasztások során megfigyelhető liberális/demokrata jelölteket favorizáló részrehajlással is.

A Visual Capitalist blog szerzői abban látják az előrejelzések kudarcát, hogy a közvéleménykutatók az összes, vagy ritkább esetben majdnem az összes csatatérállamban Clinton győzelmet vártak.

Hasonlóan vélekedik Nate Silver:

Nate Silver választásielőrejelzés-guru a voksolás előtti utolsó értékelésében azt írta kedden, hogy bár Clinton győzelme jóval valószínűbb a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok alapján, de ha akár csak egy-két százalékkal is tévednek a pollok, akkor hiába hozhat több voksot, mint Trump, gondban lehet, mert hagyományos támogatói köréből (a magasan képzettek és a kisebbségek) kevesebben laknak a csatatérállamokban, amelyek eldöntik a választást. A végén pedig pont ez lett: a felmérések kb. 2 pontot félremértek, Clinton pedig hiába kapott több szavazatot Trumpnál, az elektori voksok tekintetében lemosták, mert elbukta a csatatérállamokat. - Index

Mindenesetre a közvélemény-kutatással foglalkozó cégek óriási hitelvesztést könyvelhetnek el, és össze kell szedniük magukat ha azt akarják, hogy a továbbiakban bárki komolyan vegye őket.

A Brexit referendumhoz hasonlóan a fogadóirodák is ismét melléfogtak.

A kampányra elszórt dollárok összege Hillary győzelmére utalt tévesen, azonban az S&P 500 teljesítményére épülő modell - amiről ebben a bejegyzésben írtam - sikeresen előrejelezte Donald Trump győzelmét, ugyanúgy mint az amerikaiak félelmei,és Michael Moore.

A racionális és irracionális félelmeink gyakran befolyásolják a döntéseinket.

Európa Trump győzelmétől tart, de vajon milyen félelmeik vannak az amerikaiaknak?

Erre keresi a választ a Chapman University kutatása, ami 1511 véletlenszerűen kiválasztott amerikai felnőtt megkérdezésével zajlott áprilisban.

Az eredményeket október elején publikálták, de talán érdemes elővenni mégegyszer most, az elnökválasztás napján.

Ugyan csak korlátozott mértékben, de a félelmek tükrében némi bepillantást nyerhetünk az amerikai társadalom vélt vagy valós problémáiba, illetve hogy mely félelmek azok, amelyek esetleg motiválhatják az átlag amerikait amikor leadja a voksát az egyik, vagy a másik rossz jelöltre.

A 10 dolog amitől a legtöbb amerikai tart:

A teljes 79-es lista itt található.

A szerettek halálával és betegségével, a terrorizmussal, illetve az anyagi bizonytalansággal kapcsolatos félelmek természetesen bekerültek a top 10-be. Elgondolkodtató viszont az Obamacare és egy gazdasági összeomlás lehetőségének előkelő helyezése a listán. Továbbá a válaszadók 38.5%-a fél a fegyvertartás szigorításától, de az amerikaiak igazi rémálma a korrupt állami tisztviselő, a válaszadók több mint 60%-a retteg a korrupciótól.

A félelmek inkább Trumpnak kedveznek, mondjuk a kampánya középpontjába állított illegális bevándorlástól csak a megkérdezettek 23 százalékának áll fel a szőr a hátán.

Azonban a demokraták Putyinozása sem volt telitalálat. Egy októberi végi Suffolk University/USA Today felmérés eredményei szerint mindössze a válaszadók 9%-a gondolta úgy, hogy orosz hackerek veszélyeztetik a választások tisztaságát, szemben az amerikai médiával, aminek a manipulatív tevékenységétől 43 százalékuk tartott.

Természetesen ez kevés ahhoz, hogy az elnökválasztás kimenetére következtetni lehessen, de többek között arra rávilágít is, hogy a politikailag inkorrekt Trump hogyan volt képes szoros versenyt felvenni a média hátszelét élvező korrupt Clintonnal szemben.

Még nem tudjuk, hogy a mai nap melyik elnökjelölt győzelmével ér véget, de ha az európai szavazók választhatnának elnököt az amerikaiaknak akkor Trumpnak esélye sem lenne a Fehér Házra.

A YouGov európai felnőtteket kérdezett 7 országban arról, hogy Trump vagy Clinton elnökségétől tartanak jobban.

Pirossal azoknak az aránya akik Trumptól, kékkel akik Clintontól félnek.

You will find more statistics at Statista

Pozitív hangulat uralkodik ma az FBI-nak köszönhetően.

Az elmúlt napok nagyobb esései után, hétfőn már a nyitást követően jelentős emelkedéseket láthattunk a részvénypiacokon, ez a jó hangulat a nap további részében csak fokozódott, míg végül a magyar piac zárásának időpontjában 1,2 és 2,2 százalék között pluszban álltak a főbb európai részvényindexek.

A piacokat főként az nyugtatta meg, az FBI igazgatója ismét megszólalt Hillary Clinton demokrata elnökjelölt levelezésének ügyében. Ezek szerint az újabb emailek átvizsgálása után sem változott júliusban kialakított véleményük, miszerint nem tartalmaztak minősített információkat. - Portfolio.hu

A Clinton-akták újranyitása alapvetően negatívan befolyásolta a piacokat, mivel Donald Trump esélyeit növelte a lépés.

Azonban bizonyos eszközöket pozitívan érintett az FBI bejelentése.

A részvényindexek szinte az egész világon idegesen reagáltak, veszített az értékéből a mexikói fizetőeszköz, és valamennyit az amerikai dollár is, a 10 éves lejáratú amerikai államkötvények, a svájci frank, az arany és az ezüst szárnyalásba kezdtek.

Az amerikai állampapírok a svájci frank és a nemesfémek tipikusan olyan eszközök, amelyekbe akkor menekül a pénz ha baj van. Mindössze annyi történt, hogy a legtöbb közvélemyény-kutatás a hátrányának csökkenését, illetve minimális előnyt mért Trump javára, amit a piacok egy kisebb katasztrófaként értékeltek.

Mindenesetre egy jó tipp lehet arra az esetre, ha Trump nyeri az elnökválasztást.

Utoljára az amerikai elnökválasztással kapcsolatos közvélemény-kutatásokról írtam, ez a bejegyzés két unortodox előrejelzési lehetőséggel foglalkozik.

Az időnként felmerülő közhely szerint az Egyesült Államokban az nyeri a választásokat aki több pénzt költ a kampányra.

A következő infografika szemlélteti a két jelölt kampánybizottságainak 10 legjelentősebb támogatóját, és az általuk a jelöltjükre áldozott összeget.

You will find more statistics at Statista

A különbség óriási. Hillary listáján a tizedik helyen szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma, amely önmagában majdnem több pénzt tolt Hillary kampányába mint Trump top 10 támogatója együttvéve.

Az amerikai kampányfinanszírozás azonban meglehetősen összetett dolog, és ezek a kampánybizottságok csak egy részét képezik. A Bloomberg október 28-án kelt összesítése szerint Clinton összesen 866 millió dollárt kalapolt össze, amiből 713 milliót költött, miközben Trump a 453 milliójából 385 milliót szórt el.

Ha ezt vesszük alapul, akkor Hillary Clinton elsöprő győzelmére számíthatunk.

De nem feltétlenül az lesz az elnök aki többet költ. Az 1960-óta bonyolított 14 amerikai elnökválasztás során 4 esetben győzött olyan jelölt, aki kevesebb pénzből gazdálodott mint az ellenfele.  John F. Kennedy 1960, Lyndon Johnson 1964, Jimmy Carter 1976, és Bill Clinton 1976-ban.

A kampányfinanszírozásra fordított összegek összevetése közel sem halálbiztos technika, 1960-tól az esetek 71.1% -ban volt helyes.

Egy másik alternatív módszer a piacok, pontosabban az S&P 500 index választásokat megelőző 3 hónapos teljesítményét veszi alapul. Ha az S&P 500 esett a kérdéses időszakban, akkor az éppen hivatalban lévő párt jelöltje megbukott, viszont ha jól teljesített, akkor maradt az előző elnök, vagy párt.

1928-óta az S&P 500 csak 3 esetben tévedett 1956-ban, 1968-ban, és 1980-ban, ami azt jelenti, hogy 86.4%-os sikerrel tudta előrejelezni az elnökválasztás kimenetelét.

Az S&P 500 az elmúlt 3 hónapban 4.5%-ot esett, tehát a hivatalban lévő demokrata jelölt Hillary Clinton kudarcát, vagyis Donald Trump győzelmét jelzi.

Kedden választanak elnököt az amerikaiak. A múlt hét elején a közvélemény-kutatók még Hillary Clinton biztos vezetéséről számoltak be, de amióta az FBI újrakezte a nyomozást az emailek ügyében már nem teljesen egyértelmű az állás.

Van olyan felmérés amely szerint Donald Trump egy farokhossznyival már vezet, vannak döntetlent, és biztos Clinton győzelmet előrejelzők.

Az egyetlen ami biztos, hogy mindketten egyformán népszerűtlenek, kedden az Egyesült Államok történetének leggyűlöltebb elnökjelöltjei mérköznek meg egymással.

Nincs könnyű dolguk az amerikaiaknak, mert úgy tűnik két rossz közül választhatnak idén.

Képzeld el, hogy egy UFO szállna le egy év múlva a földön, és az idegen civilizáció képviselői a legértelmesebb földlakóval szeretnének tárgyalni. A bolygó egyetlen szuperhatalomának első embere logikus választásnak tűnhet, erre Donald Trump fogadja őket a kaszinóvá alakított Fehér Házban.

De valószínűleg akkor is gyorsan elhúznának a Tejútba, ha észrevennék, hogy Clinton vezetésével az amerikai hadsereg sikeresen irakizálta demokratizálta a föld valamennyi országát, majd ezek után az összeset lerohanta az Iszlám Állam.

Na mindegy.

Az alábbi infografikán a Gallup 1976 és 2016 között zajló amerikai elnökválasztások közvélemény-kutatásainak eredményei, illetve a választások végeredményei láthatók

You will find more statistics at Statista

Kisebb-nagyobb eltérések voltak, azonban az 1976-os, illetve az 2012-es elnökválasztásokat kivéve sikeresen előrejelezték a leendő elnök személyét.

Egyébként az utolsó három elnökválasztás alapján a Gallup volt a legpontatlanabb előrejelző.

Az IBD-nél egyelőre fej-fej mellett halad Trump és Clinton, a Pew Research idén nem jósol elnököt, a Democracy Corps 12%-os Clinton vezetést mért, de még a legújabb email balhé előtt, az ABC-nél 3, az NBC-nél 6, a több felmérés átlagát mutató RealClearPolitics-nál 1.7 ponttal vezet Clinton. De ez még könnyen változhat. Ki tudja mit talál még az FBI Clintonról, és az is kiderülhet Trump egyik volt osztálytársáról, hogy egyszer megtalálta a Szovjetuniót egy földgömbön.

De ilyen szoros küzdelemben akár az is eldöntheti az elnökség sorsát, hogy az amerikaiak számára ki a szimpatikusabb First Lady, Melania Trump vagy Bill Clinton?