Izland egy apró szigetország valahol északon, ahol alig több mint 300000 ember él, és semmi említésre méltó nincs a hidegen kívül. Annyira jelentéktelen, hogy 2006-óta már amerikai katonai támaszpont sincs az országban, és én is csak 2010-ben szereztem tudomást Izland létezéséről, amikor valami vulkánjuk miatt törölték a repülőjáratom.

Nemzetközileg ismert izlandi csak egy van, a hírhedt terrorista, Björk.

Ennek a jelentéktelenségnek azonban előnyei is vannak. Az egyik, hogy az 1944-es függetlenné válásuk óta senki sem akarta megszállni a szigetet, mert semmi értelme sem lett volna.

A másik pedig, hogy azt csinálnak amit akarnak, mivel nem sok vizet zavarnak.

A 2008-ban bekövetkezett kisebb gazdasági összeomlás után az általános nyugati példával ellentétben nem milliós jutalmakat osztogattak a bankárjaiknak, hanem sittre vágták őket. A bankjaikat hagyták bedőlni, csak a betéteseket mentették meg, a devizaheteleket pedig egyszerűen illegálissá nyilvánították.

Ma választások lesznek Izlandon, ami normál esetben ugyanolyan érdektelen lenne mint maga az ország, viszont ezúttal van egy figyelemre méltó párt, amelynek a közvéleménykutatások szerint akár még esélye is lehet a győzelemre.

A Kalózpárt, amely a választók 21,6 százalékának támogatását tudhatja magáénak, négy éve alakult meg hivatalosan, elsősorban a fájlcserét gúzsba kötő szerzői jogi szabályok ellen tiltakozva. Most egyebek mellett azt ígérik a választóknak, hogy menedékjogot adnak Edward Snowdennek, dekriminalizálják a kábítószer-fogyasztást és elfogadják fizetőeszközként a bitcoint. - Kalózok kerülhetnek kormányra Izlandon, befogadnák Snowdent - 24.hu

A lényeg azonban nem a bitcoin, vagy Snowden befogadása, a Kalózpárt svájci mintájú direkt demokráciára cserélné a képviseleti demokráciát.

Jelenleg a földön Svájc az egyetlen direkt demokrácia, ami a decentralizált államberendezkedéssel együtt sokkal jobban működik mint a képviseleti demokrácia, és ezt a svájci életszínvonal megkérdőjelezhetetlenül bizonyítja.

Sőt még a svájci kantonok között is azok állnak jobban gazdaságilag amelyek nagyobb önrendelkezést gyakorolnak.

“Svájcban a kantonok nagyban különböznek a közvetlen demokrácia kiterjedésében. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed a költségvetés kérdéseire beleértve az adókat és a kiadásokat. A szakemberek következtetése alapján (Kirchgässner–Feld–Savioz 1999), a szélesebb körű közvetlen demokráciával rendelkező kantonoknak nagyobb volt a makrogazdasági teljesítménye, mint a többié. Itt gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása. A közkiadások a többi kantonhoz képest sokkal alacsonyabbak, mivel döntéseik tükrözik az állampolgárok véleményét.” - Wikipédia

Az izlandi kalózok még csavarnának egyet a dolgon, mert szerintük a technológiai már lehetővé teszi, hogy minden állampolgár minden lényeges kérdésben szavazzon ha akar. A “bitek svájcát” szeretnék Izlandon létrehozni.

Én mindenesetre szeretném, hogy sikerrel járnak a kalózok. És nem csak azért mert az izlandiak megérdemelnek egy tisztességesebb társadalomt ha egyszer már egy lepra kis szigettel verte meg őket a sors, hanem mert remélem, hogy a példájuk nyomán a direkt demokrácia és a decentralizáció iránti igény talán más európai országok polgáraiban is megnő.